Egyik szakmai példaképem mottójával kezdem a következő postot. Daniel Joseph Muldoon ( DJ. Muldoon ) már fiatalon a csúcson volt. Karrierje példa lehet minden fodrász számára. A Sassoon Academytől Paul Mitchellhez igazolt, ahol kreativitását olyan nevek mellett bontakoztatta ki , mint Robert Cromeans vagy Angus Mitchell. Léterhozta saját akadémiáját és egyben szalonját San Diegoban, a The Factoryt, ami egy végtelenül egyszerű filozófia köré épült : A tudás legyőzi a félelmet. 

DJ igazi példája annak a szakembernek, aki soha nem elégszik meg azzal, amit tud. Mindig új nézőpontokat keres és új kihívások elé állítja saját magát. Ebből az egy mondatából kiindulva szeretnék beszélni azokról az összetevőkről, amik fontosak a szakmai munkánkban és karrierünkben.

Le kell legyőzni a félelmünket!

Az emberek többsége azért nem mer új dolgokba belevágni, mert fél. Fél az ismeretlentől. Fél attól, hogy mi fog történni ha… Ettől a megfoghatatlantól való félelemtől elégszik meg azzal amije van, vagy azzal, amit tud. A félelem gátat szab és korlátokat állít, megnehezíti nemcsak a szakmai de a magánéletet is. A félelem lassítja és sok esetben megállítja a progresszivitást, a kreativitást blokkolja és szűklátókörűvé tesz. Szakmánkban ez mind visszatartó erőként fog hatni ránk.

Hogyan tudjuk legyőzni félelmünket a szakmánkban?

Ha minél többet tanulnuk arról, amit csinálunk. Ha letisztázzuk magunkban, hogy mi mit jelent és mit miért csinálunk, és annak mi lesz a következménye. 

Tegyük helyére a fogalmakat!

Szakmánk anyanyelve az angol. Ezt vagy elfogadjuk, vagy nem. Az angol egy nagyon egyszerű és érthető nyelv, amit nem tudunk kikerülni ha a fodrászatot választjuk . Bármilyen oktatóvideót nézünk vagy képzésre utazunk Magyarországon kívül, biztosak lehetünk benne, hogy vagy angolul fogják tartani, vagy a tolmácsolás nyelve lesz az angol. 

Az angolban a szakmai fogalmak és megnevezések szintúgy könnyűek és érthetőek. Tanuljuk meg őket, és a magyar - helyes - megfelelőit. 

Nem szeretnék túlságosan mélyre ásni a témában, csak három alaptechnikát emelnék ki példának, hogy miért is fontos a fogalmakat megfelelően értelmezni. 

Hajvágás közben 3 technikát használhatunk. 

• Line technic ( Vonal technika - Egyhossz )
• Graduation ( Súlyfelépítés  / Lépcsőzetes)
• Layer ( Súlyvesztés / Réteg, Fokozatosság )

Rögtön az első a Vonal technika a magyar nyelvben egy félreértésre adhat okot. Egyhossz. Attól, hogy a magyar szóhasználatban Egyhossznak is hívjuk, nem jelenti azt, hogy minden hajszál ugyanolyan hosszúságú. Az Egyhossz inkább azt jelenti, hogy minden hajszálat ugyanabban az általam választott  hosszúságban vágok el. Akkor beszélünk Vonal technikáról, ha a hajszálat 0°-ban vágom el, azaz a haj természetes esésében. Ez egy tömörebb, nehezebb formát fog eredményezni, ami lekorlátozza a haj mozgását. Ezért szerencsésebb Vonal tecnikának hívni, mert a vonalból arra tudunk következtetni, hogy egy grafikusabb, merevebb formát hozunk létre. 

Súlyfelépítés - Egy neves magyar oktatóval folytattam egy beszélgetést erről a témáról, aki a közeljövőben tervezi, hogy bővebb elemzéssel fog jelentkezni a  social mediaban, így nem szeretném sokáig boncolgatni ezt a fogalmat. Annyit viszont muszáj leszögeznünk, hogy a magyar nyelvben Lépcsőzetesnek hívott technika megnevezése szintén félreérthető. 

Kezdjük azzal, hogy mi a célunk el egy hajvágással? A haj tömegét növeljük, építjük, azaz Súlyfelépítést végzünk ; vagy a haj tömegét eltávolítjuk azaz Súlyvesztést végzünk.  Súlyfelépítsénél mi történik? A hajszálat 0-89° közt felemelem a természetes eséséből. Az első passzém lesz a legrövidebb, és, ahogy a fejtető irányába haladok, minden passzém egyre hosszabb lesz. A haj tömegét, súlyát építem a hajvonal legrövidebb pontjától a leghosszabbig. 

Súlyvesztés - Ezzel a technikával pedig tömeget, súlyt távolítok el a hajvágás során, így a haj mozgalmasabb és puhább lesz. A hajszálat 90°-ba vagy 90° fölé emelem. Ha a Layer szót magyarra fordítjuk akkor réteget fogunk kapni. A réteg kifejezésnél sokszor hallottam, hogy “hiszen a réteg is fokozatos”. Ha 90°-ban kiemelek egy passzét és elvágom, ahogy visszaesik a hajszál, rétegeket fogok látni, mégis megtévesztő lehet mind a réteg mind a fokozatos szó használata. Számomra ami réteges, az a lasagne vagy a rakott krumpli. A grafikában használt réteg kifejezés, - például a Photoshopban -, sokkal egyértelműbb, hiszen rétegekre bontok egy képet, vagy a textiltervezésben, ahol több anyagrétegből alkotunk egy ruhadarabot. A Súlyvesztés techinkával egy hajvágásnál súlyt veszünk el a hajból. - 

Ha a fogalmak tisztázásánál tartunk akkor jegyezzük meg azt is, hogy e 3 technika a kialakítandó formánk vertikális síkjára, karakterére lesz kihatással. Erről ritkábban beszélnek az oktatók. Tehát bármelyiket választod, a formád vertikális karakterét befolyásolod. Mennyire lesz lapos, kerek, mozgalmas vagy éppen merev. 

Egy ábrával szeretném bemutatni a hajszál mozgását, hogy a 3 technikát könnyebben tudjuk elképzelni.

Ha nem értünk valamit, nézzünk utána. Ha nem ismerünk egy idegen szót, keressük meg a szótárban a jelentését, de mindig járjunk utána, különben a tanulási folyamatunk nem lesz hatékony és bizonyos dolgok rosszul vagy hiányosan fognak rögzülni.

Szakmánk a geometriára, trigonometriára és szabályokra épül. A hajvágást az építészethez lehet hasonlítani, annyi különbséggel, hogy mi fodrászok nem téglákat és falakat rakunk le, hanem passzékat és hajszálakat építünk egymásra. Ha egy ház építésénél egy tégla vagy egy fal rossz helyre kerül, a ház statikailag instabil lehet. Ha egy hajvágásnál egy passzét rossz helyen, rossz magasságban vágunk el, a formánkra kihatással lesz és a végén “összedőlhet” az egész. 

Ha a fogalmakat tisztáztuk, akkor próbáljuk ki őket a gyakorlatban.

Fogjunk egy babafejet, válasszunk le egy passzét, és nézzük meg , hogy mit történik vele ha ezt és ezt csinálom. Hova fog visszaesni a hajszál. Milyen formája , hosszúsága és vastagsága lesz. A félelem sokkal könnyebben szűnik meg ha megbizonyosodunk arról, hogy amit csinálunk az működik vagy sem. Pozitív vagy negatív hatással lesz a formánkra. 

Figyeljünk mindig a mozdulatainkra, az olló -fésű mozgására , az ujjaink által bezárt szögre, mert ezek mind kihatással lesznek a vágásunkra és a formára. Elemezzük ezeket és egy idő után sokkal könnyebben állunk egy új feladat elé. 

Ne másoljunk!

Tanulási folyamatunk alatt szívjunk magunkba minél több információt, sajátítsunk el minél több mozdulatot, de soha ne felejtsük el, hogy nem azért tanulunk, hogy valamit vagy valakit lemásoljunk, hanem, hogy a látottakból alkossunk valamit újat.  Az, ha lemásolsz egy hajvágást nem baj, mert sokat fogsz belőle tanulni. Rájössz a miértekre. Viszont a stílusodat neked kell kialakítanod, leginkább azokból az elemekből , amik a legszimpatikusabbak, legkényelmesebbek , és, amikkel ki tudod egészíteni az eszköztárad. 

Például : Ha nem kényelmes egy ollótartás számodra, ne használd csak azért, mert valahol láttad. Ha kipróbálod, és pozitív hatással lesz a munkádra és kényelmes is, használd nyugodtan, ellenkező esetben csináld úgy, ahogy neked kényelmes. A lényeg, hogy elérd a célt. 

Kérjük ki mások véleményét!

Ha egy szalonban többen dolgozunk, ne féljünk kikérni kollégánk véleményét. Kérdezzünk meg egy idősebb kollégát, a tapasztalata sokat segíthet.  Ne féljünk kérdezni, egyáltalán nem ciki. Lehet, hogy pont egy más nézőpontból szemlélt gondolat vagy ötlet lesz a leghasznosabb számunkra. A csapatmunka fejleszti a készségeidet, megtanít arra, hogy elfogadd mások véleményét és beépítsd a saját gondolkodásodba. Ez ugynaúgy igaz, ha egy oktatáson vagy. Kérdezz minél többet az oktatótól, mert abból te is és az oktató is tanul. Ne feledd, hülye kérdés nincs. 

Oktatóként nagy a felelősség rajtunk!

Oktatóként ügyelnünk kell arra, hogy a lehető legegyszerűbben fogalmazzunk meg valamit, mert ha nem tudjuk egy mondatban összefoglalni a mondandónkat, akkor valószínű nem értjük azt, amiről beszélünk. Nem vehetjük félvállról sem a tananyagot, sem a hozzáállásunkat, mert rajtunk múlik, hogy a tanuló mit tanul meg, és azt hogyan fogja alkalmazni. Lelkiismeretesen készüljünk fel minden órára, képzésre, és ha nem érezzük magunkat elég felkészültnek egy témában akkor vegyük a fáradtságot és szánjunk időt saját magunk fejlesztésére. Nem éri meg egóbol oktatni, persze el lehet hitetni magunkkal, hogy mindent tudunk, és, hogy mennyire magabiztosak vagyunk, de az idő és a visszajelzések majd eldöntik, igazunk van e vagy sem. 

Utoljára a legfontosabb pontot hagyom. Ezzel mindenkinek saját magának kell leszámolnia. Vannak rá javaslatok, ötletek és tippek, hogyan lehet felülkerekedni rajta, hogyan lehet kordában tartani és elcsitítani, de csak te tudhatod, hogy nálad mi és hogyan működik. Tartsd féken az egód.